Műemlékek

Jékey-kúria

Műemlék címe: Géberjén Kossuth u. 15.

Műemlék kora: XIX. században épült

Átépítések: 1936

Eredeti stílus: Klasszicista

Jelenlegi stílus: Klasszicista

Kötődő nevek: Jékey Imre

Látogathatóság: Előre bejelentve

Információ látogathatósághoz: Telefon: +36 44/357-231

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87; www.muemlekem.hu

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

A vadregényes Holt-Szamos partján fekszik Géberjén. A kirándulók tanösvényen járhatják körbe a község páratlan természeti adottságával rendelkező területét, a BENÉ-t.  A földszintes, klasszicista épületet a XIX. század közepén építtette Jékey Imre. Az utcai homlokzatot erőteljessé teszi a széles, háromszögletű oromzatos középrész és az előcsarnokok nagyméretű osztott ablakai. A homlokzatot függőleges sávok tagolják, ezek a hosszanti elrendezést és az alacsony hajlású tetőt ellensúlyozzák. Itt őrizték a Jékey család levéltárát. Az 1950-es évektől iskolaként működő épületet az udvari részen egy új épületszárnnyal bővítették. A kúria alatt pince húzódik.  Az 1935-ben készített birtokrajzon a klasszicista udvarház és a tornyos „kúria” előtt két rondó (kocsi-körülhajtó utak) látható. A díszkert elsősorban az épületek déli oldalán terült el: innen nyújt mindkét épület festői látványt ma is. Míg az udvarház (iskola) mögött viszonylag széles, burkolt kiteresedés volt, addig a „kúria” mögött egy nagyobb gyepfelület látható, amelyet íves sétaút vesz körbe. Erről a sétaútról két kis terecske nyílik fürtszerűen déli irányban; ezek közül a „Hét vezér facsoport” felé eső teret öt fa veszi körbe félkörívesen. Valaha valószínűleg pihenők voltak itt, kerti építményekkel, padokkal. Az úrilak felől íves sétaút indul déli irányba, a töltés felé, oda, ahol egy kapitális nagyságú, helyi természeti értékvédelemre érdemes diófa áll, amely itt állt már a két világháború között is. A helyszínrajzon lévő téglalap alaprajzú építmény funkciója az archív fényképek tanúsága szerint már nem kérdéses: lelátóként használt pergola volt, amely a lovaglópályaként használt „Benére” nézett. Innen ugyanez az út a tornyos épület irányába indul, majd furcsa módon visszakanyarodik a nagy diófa irányába és megszakad. A Jékey-család emlékét őrzi a kert közepén álló, elhanyagolt – de renoválható – sírbolt, és az a négy idős tölgyfa, amelyet a szájhagyomány a „Hét vezér fájaként” tisztel. A legnagyobb három fa ültetése egyidős lehet a kúria építésével. Az elnevezést a historizmus korszakában, a 19-20. század fordulóján kaphatta a facsoport. A negyedik, láthatóan fiatalabb fa, ill. az a tény, hogy nemrégiben kivágtak egy ötödik tölgyfát ezen a helyen, arra utal, hogy a facsoportot hétté egészítették ki a Millennium idején. A téglány alaprajzú díszkert határán szekérút vezetett körbe. A birtok északi, keleti és nyugati oldalán geometrikus rendszerben ültetett fákat ábrázoltak, amelyek gyümölcsfa ültetvények voltak. A díszkerttől délre található, „Bene” feliratú földbirtok körül nyújtott patkó alakban fasor látható. Ez valószínűleg hársfasor volt, amelyet szándékosan vágtak ki az elmúlt évtizedekben. A helyi önkormányzat tulajdona és védett műemlék. Mindennap látogatható. Az iskolától balra látható régi épületmaradványok, melyhez egy bástya, egy torony és egy napóra is tartozik, egy másik kúria maradványai. Az általános iskolában őriznek a kúriához kapcsolódó múltbeli emlékeket.  

Hasonló műemlékek