Műemlékek

Római katolikus templom /Urunk mennybemenetele/

Műemlék címe: Baktalórántháza 4561 Köztárság tér 1.

Műemlék kora: 1340. körül épült

Átépítések: XVI. század

Eredeti stílus: Román

Jelenlegi stílus: Román

Környezete: A templom szentélye négyzetes, melyhez észak felől sekrestye csatlakozik. A nyugati bejáratnál egy igen szép reneszánsz kőkeretes ajtó található.

Kötődő nevek: gróf Haller Gáborné, született gróf Károlyi Klára, Baktai Máté

Látogathatóság: Előre bejelentve

Információ látogathatósághoz: +36 42/352-324

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87.; Szatmáriné Mihucz Ildikó: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Nyíregyháza: Kelet Press kiadó, 2000.;Középkori egyházi építészet Szatmárban.

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

Baktalórántháza 1932-ben jött létre Nyírbakta és Lórántháza egyesüléséből. Előbbi 1282-ben jelenik meg a forrásokban. Birtokosa évszázadokon át a Baktai és a Kállay család volt. Lórántháza neve 1321-ben szerepel oklevélben. Nevét Lóránd nevű birtokosáról kapta. Tulajdonosai között megtaláljuk a Báthori, a Bethlen, a Rákóczi, valamint a Károlyi családot. Baktalórántháza jelentős műemléke a nemrégiben megkutatott és helyreállított római katolikus templom. Az épületről középkori adatot nem ismerünk. Felépítésére az 1340-es években került sor. A katolikusok által használt templom a XVI. század második felében jutott a reformátusok kezébe. Tőlük gróf Haller Gáborné, született gróf Károlyi Klára vette vissza, s juttatta újból a katolikusoknak. Ekkoriban hosszabbították meg az épületet nyugat felé, s emelték a tornyot. Ettől kezdve jelentős átalakítást már nem végeztek. A főút mellett fekvő templom egyik különlegességét a zöld- és fekete mázas, valamint a vörös téglák váltakozó felhasználása jelenti. Hasonló kiképzés jelenik meg többek között Csenger és Szamostatárfalva templomain is. Szentélye négyzetes, melyhez észak felől sekrestye csatlakozik. A nyugati bejáratnál egy igen szép reneszánsz kőkeretes ajtó található, melyet – a rajta olvasható felirat alapján – Baktai Máté készíttettet 1519-ben. Az épületbe lépve megcsodálhatjuk a néhány éve előkerült és restaurált falképeket. Nagyobb felületen csak a szentélyben maradtak meg. Megtaláljuk itt a megfeszített Krisztus ábrázolását Máriával és Szent Jánossal, Szent Erzsébet legendáját, a mennyezeten pedig Krisztust mint Pantokrátort, mellette Máriát a kis Jézussal. A hajóban mindössze három falkép maradt meg, melyek Szent László megkoronázását, Szent Ilonát, valamint Szent Dorottyát ábrázolják. A falképek készítési ideje a XV. század eleje.

Hasonló műemlékek