Műemlékek

Református templom/Lónya

Műemlék címe: Lónya 4836 Kossuth u. 91.

Műemlék kora: XIII. század

Átépítések: XIV. XV. XII. XIX század

Eredeti stílus: Román

Jelenlegi stílus: Román, gótikus

Környezete: A templom mellett négy fiatornyos, zsindellyel fedett harangláb áll, mely 1781-ben készült. A toronyban két harang lakik, a régebbi 1666-ban készült Eperjesen Ulrich Mátyás mester által, míg a másikon 1741-es évszám olvasható.

Kötődő nevek: Lónyay Menyhért, Asztalos Sándor Ferenc, Ulrich Mátyás

Látogathatóság: Előre bejelentve

Információ látogathatósághoz: 06-45-706-414

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87; 7. Szabolcs (100 magyar falu könyvesháza). [szerk.: Németh Péter], 1997, Budapest.;Szatmáriné Mihucz Ildikó: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

Az egykori Bereg vármegyéhez tartozó település az ukrán határhoz közel, a Tisza jobb partján fekszik. Az 1270-ben feltűnő település hosszú ideig a Lónyay család birtokában volt. Középkori eredetű temploma a nagylónyai falurészen található. Péternek és Pálnak szentelt egyházát az 1330-as években említik először. 1595-ben már a reformátusok birtokolják. Berendezési tárgyai közül figyelmet érdemel az 1776-ban készített szószéke. A négyzetes szentélyzáródású épület hajója téglalap alakú. A kisméretű ablakokkal megvilágított templom bejárata a nyugati oldalon nyílik. A csúcsíves diadalívtől keletre elhelyezkedő szentélyt keresztboltozattal fedték. A kis falusi templom legjelentősebb látnivalói a közelmúltban lezajlott felújításhoz kapcsolódóan napvilágot látott különböző korú freskók. A legrégebbi falfestmények: a déli hajófalon előkerült Szent György alak, a diadalíven megjelenő Szent Miklós, Szent Julianna és a Köpönyeges Mária ábrázolása, illetve a felszentelési keresztek. Készítésüket az 1330 körüli évekre keltezhetjük. A XV. század elején került sor a szentély kifestésére. Ezt pontosítja egy Miklós mestert említő felirat, melyen egy évszám utolsó két számjegye is olvasható. Ez alapján a kifestésre 1413-ban került sor. Megtaláljuk itt többek között az ószövetségi próféták mellképét, a tizenkét apostolt, Szent Imrét, Szent Istvánt, a Fájdalmas Krisztus, valamint Szent Zsigmond ábrázolását. Ebben az időszakban a hajót is kifestették, ám ezek a képek az idők folyamán szinte teljesen elpusztultak. A legfiatalabb falfestmények már a reformátusokhoz köthetők, a XVII. századból származnak. A virágdíszes kifestés jól tanulmányozható a szentély boltozatán, nyomai a hajóban az ablakok és a diadalív környékén is megmaradtak. Ebből az időszakból származik a nyugati oldalon feltárt szörnyalak, valamint az északi falon lévő Lónyay címerek. A templom mellett négy fiatornyos, zsindellyel fedett harangláb áll, mely 1781-ben készült.

Hasonló műemlékek