Műemlékek

Református templom/Csengersima-Nagygéc

Műemlék címe: Csengersima - Nagygéc

Műemlék kora: XIII. szd. XV. szd.

Átépítések: 2013-2014.

Eredeti stílus: Román

Jelenlegi stílus: -

Környezete: Nagygéci Emlékpark, Megmaradás Háza - Magyarság Háza, Kilátótorony, Látogatóközpont, Őrtűz oszlop

Látogathatóság: Igen

Műemlék telefon: +36 20-26-188-26, +36 44-715-209

Irodalom: Fábián László-Pintye Gábor: Nagygéc

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

Nagygéc Csengersima településrésze, egykor önálló falu, amely a 20. század második felében, az 1970-es nagy árvíz következtében elnéptelenedett. Kis tábla mutatja az utat Csengersima és a magyar-román határátkelő között, szerény táblán a felirat: Nagygéc. A település hosszú évszázadokon át írta be magát a magyar történelembe.  Elsőként 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében, aki vélhetően a Csák nemzetség tagja volt. A XIV. században szolgabírót is adott a kis falu Szatmár megyének, így több alkalommal a megye is itt tartotta meg üléseit. A pápai tizedjegyzék szerint 1336-ban 6 garas pápai tizedet fizetett a falu, ami szerint az átlagos méretű szatmári falvak közé tartozhatott. A XIX. században a Szatmár vármegyei magyar falunak 355 lakosa volt. A szabadságharc után, 1852-ben báró Haynau vette meg a kisgéci pusztát. A kúria helyén a korabeli leírások szerint emeletes kastélyt építtetett, amiből azonban mára nem maradt fenn semmi. A faluból kapott szárnyra az ún. szatmári "Vérbíró-mítosz". Szatmár vármegye monográfiája már 88 házról és 678 lakosról ír és a nemesi kúria mellett megemlíti a településen lévő Rózsás kocsmát, a Szalmás csárdát és a Szúnyog csárdát. Bár az árvizet követően ígéretek születtek, hogy a nagygéciek visszaköltözhetnek a faluba, a települést magasabb fórumok és még magasabb "megfontolások" alapján hamarosan kitörölték az ország térképéről, elbontották a maradék házakat, középületeket, leszerelték a falutáblát és hogy teljes legyen a kép, évtizedekre építési tilalmat rendeltek el, a tudatos falurombolás teljes arzenálját bevetve, lehetetlenné téve az életet, s nem véletlenül vadászterületté nyilvánították a falu határát. Szellemfaluvá tették a nagy múltú települést. Lakosait a közeli Csengerbe és Csengersimára költöztették át. Az egykori lakosok azonban visszajárnak. A kis település temetőiben nap mint nap kerül friss virág a sírokra és sokan máig Nagygécet választják végső nyugvóhelyüknek... Az egykori nagygéciekben mindig ott szunnyadt a vágy, hogy - ha már újratelepíteni nem lehet - ősi településük emlékeit felélesszék. 2010. május 14-én, az árvíz 40. évfordulóján a lakatlan falu központja élettel telt meg a templom előtti teret egykori nagygéciek, illetve leszármazottaik százai lepték el. Nem véletlen hát, hogy az elemek és a hatalom által elpusztított falu az élni akarás jelképévé vált. A templom több építési periódusa közül az első a román korszakra esik XIII-XIV. szd. Terepbejárás alkalmával III. Béla uralkodása idejére vonatkoztatható /1172-1196/ rézpénzt találtunk. Fennáll a lehetősége annak, hogy már a XII. szd. második felében is templom/kápolna állt e helyen. A vakolat leverésével jelentkeztek a Szatmárban fennmaradt más Árpád-kori templomoknál is alkalmazott mázas téglák. A késő gótika idején, a XV. szd. végén vagy a XVI. szd. elején megnövelték a templom méretét keleti irányban. A kora reneszánsz stílusú szentségtartó fülke még a reformáció előtt keletkezett. A XVII. században a templom növényi ornamentikás festést kapott, 1765-ben famenyezettel látták el. A szószéket is ekkoriban építették. Tornya 1896-ból való.  Környezete: Nagygéci Emlékpark: A két hektáros Nagygéci Emlékparkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig üzennek az utókornak. Megmaradás Háza - Magyarság Háza: Az épület különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A belső kupola a születésé, a külső a halálé. Az épület tetején egy különleges fényfolyosó helyezkedik el, az újszülöttek a fénnyel érkeznek és a halottak a fénnyel távoznak.  Az épület tengelye megegyezik a nyári napforduló tengelyével. Az épület körül a hónapokat jelképező fák állnak.  A Megmaradás Háza arra is emlékeztet, hogy a nagygéciek soha nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. A Megmaradás Könyvébe a látogatók is beírhatják üzeneteiket. Kilátótorony: A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja. A több, mint 20 méter hosszú gerendákból ácsolt kilátó igazi építészeti remekmű.  A kétszintes, öt tornyú, angyalszárnyas kilátóból pazar látványt nyújt a szatmári síkság vidéke. A kilátó felső szintjéről, 20 méter magasból határok nélkül jelenik meg a látóhatár. Látogatóközpont: A 300 négyzetméteres fagerendás mennyezetű épület ad otthont a Nagygéci nemesek termének és a Schwartz család emléktermének. Nagygéc többek között a Csarnovodai, Csáki, Bekcs, Darai, Drágfi, Becski, Ibrányi, Luby, Nozdroviczky, Péchy, gróf Majláth, és Haynau család birtokául szolgált. A Látogatóközpontban működik Szabolcs-Szatmár-bereg megye első 4D mozija, ahol dübörgő hanghatások mellett egyszerre kilenc látogató tapasztalhatja meg a különleges élményt. A 3D film megtekintése közben a filmen játszódó eseményekhez illeszkedve hidraulika mozgatja a székeket, miközben szél, füst, hó, villám, vagy éppen eső hozza még közelebb a nézőkhöz a vásznon zajló eseményeket. A film a nemzet történetével összefonódó falu legfontosabb eseményeit mutatja be.  Őrtűz oszlop: A Nagygéci Emlékparkban a történelmi és a mai Magyarország körvonalai is kirajzolódnak. A Vereckei hágónál helyezkedik el az Őrtűz oszlop, mely a magyar történelem óriási jelentőségű szimbólumát idézi: Budáról őrtüzekkel hívták harcba a földvárak seregeit, a hétköznapokban az őrtűz védelmet nyújtott a hideg, vagy éppen a támadó vadak ellen.    A monumentális alkotás a hét magyar törzs bejövetelére emlékeztet, de megjelennek rajta az Árpád-házi királyok nevei is. A monumentális alkotáson egy 30 kilogrammos prizma játszik a nap sugaraival. "A nép szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül." /Márton Áron/

Hasonló műemlékek