Műemlékek

Római katolikus templom /Magyarok Nagyasszonya /

Műemlék címe: Nyíregyháza Kossuth tér 4. 4400

Műemlék kora: 1904.

Műemlék tervezője: Nagy Virgil, Kommer József

Jelenlegi stílus: Neoromán

Környezete: Plébánia, Kegytárgy-és Könyvesbolt

Látogathatóság: Igen

Műemlék telefon: 42/409-691

Műemlék kulcs helye: Plébánia: Hivatali ügyintézés: Hétköznap: 09.00 - 16.00

Irodalom: A Nyíregyházi Római Katolikus Társszékesegyház

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

MAGYAROK NAGYASSZONYA TÁRSSZÉKESEGYHÁZ Anonymus a Gesta Hungarorum-ban már említi NYÍR erdejét. E néven említi 1215-ben a Váradi Regestrum is, egyházát pedig az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék. 1347-től az oklevelekben már Nyíregyház néven szerepel. Az 1411-ben épült templomot 1606-tól a reformátusok használják,  önálló plébánia csak 1786-ban lett. A XIX. század fordulóján mozgalom indult egy nagyobb templom építésére. Az 1815-ben épült régi templomot lebontották. Samassa József egri érsek 1902-ben tartott aranymiséje emlékére - egy monumentális templommal ajándékozta meg Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. A 3 hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestyét és szertárt magába foglaló körfolyosóval, s a homlokzaton két hatalmas toronnyal a bazilika, az építésszerkezeti gazdagság tekintetében felülmúlja az összes hazai neoromán stílusban épült templomunkat. A templom külső képe - gazdag tagoltságával, tárapilléreivel, dekoratív elemeivel - az első tekintetre lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága - mely három emeletre tagozódik - 43.60 méter. A két torony közt van a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A templom külső megjelenése eredeti állapotban van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát létesített, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.  TEMPLOMBELSŐ A kórus két tartóoszlopa közt megállva, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt. A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A mellékhajók, melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. Az oltár felső részén jobbra - balra 3-3 imádkozó angyal szobor. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei. A márvány szószék hatalmas márvány oszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve). - A keresztelőkút ugyancsak márvány, mely öt márványoszlopon nyugszik. Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. A templom belső festése a Xlll. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet. 1984-ben újrafestették, úgy hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak. Jelenlegi templomnak 3 harangja van.

Hasonló műemlékek