Műemlékek

Római katolikus templom /Szent István király/

Műemlék címe: Napkor Kossuth u. 30.

Műemlék kora: XIII. század

Átépítések: 1761. 1948. 1996.

Eredeti stílus: Gótikus

Jelenlegi stílus: Barokk

Környezete: Templomkert öleli körül.

Látogathatóság: Előre bejelentve

Műemlék telefon: +36/42/337-728

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

Napkor igen régi település; ugyanis, ha mélyebben megnézzük magának a kettéválasztott Nap és Kor névnek a magyarázatát, akkor mi mást jelölhet, mint a nap teljességét? Az elnevezés pedig, joggal tűnik úgy, a régi (ős) magyarok által kapcsolódik ehhez a helyhez, akik a szkíták (szittyák) idején, Szabolcs vezetésével, akitől itt ez a megye is nevét viseli, ezekben a falvakban szerteszét szóródtak. Amikor ugyanis ők Ungvár várát elhagyva e falu felé vették útjukat, déli nap idején, ami a Nap legteltebb, legérettebb állapotában szokott lenni, ide érkezve , maguk, scytha jószágukkal együtt pihenni készülve , déli időben ezen a síkságon letelepedtek, hogy a hosszabb út fáradalmát kipihenjék és kifújják magukat. És innen, mivel  a Nap a legteljesebb állapotban volt, az állomáshelynek a Napkor nevet adták; s nem mást jelöl, mint a Nap kora, a Nap ideje. Minthogy pedig ez a kis település kezdettől a Kállayak tulajdonát képezte, ezeknek az igen kegyes katholikus uraknak a tevékenysége folytán először udvari, majd a Minorita rendből való, majd az egyházi rendből való káplánok (capellani) gondoskodtak a hívő napkori római katholikusokról. Mint a régészeti leletek mutatták, Napkor térségében a bronzkortól kezdve településsel lehet számolni. Az első Árpádházi királyok korában lakott voltára utal az I. István-kori temető. Napkor korai jelentőségét jelzi, hogy már a tatárjárás előtti időben temploma volt. Mivel a templom Szent Istvánról van elnevezve, feltételezhetjük, hogy még I. László építteti. I. István egyházépítő munkáját ugyanis László új lendülettel folytatja. A napkori templom a XIV . századi oklevelekben (1345, 1400) is, és később is, mind a mai napig, István király nevét viseli, ő a templom védőszentje, ezen a napon van a templom búcsú.   A templom története: A templomot első ízben egy 1271-es oklevél említi. A templomot tehát valószínüleg a Balog-Semjén nemzetség alapította a XIII. század második felében. 1319-ben a birtokon ismét osztoznak, ekkor a templomot "ecclesia Sancti Regis Stephani" titulussal említik. Ez időtől kezdve vagy Szent Király vagy Szt. István templomnak említik. A XVI. századtól a templomot a reformátusok használják. 1672-ben Szabolcs megye vizsgálatot indít: kik és kinek a parancsára bontották le a napkori templom kőoltárát. Kállay Borbála végrendeletében olvassuk: "A Napkori templomra hagyok egy darab posztot a Praedicalo székre..." Az 1696-os canonica visitatio szerint a faluban református kőtemplom van. 1702-ben a község harangját említik. Az 1744-es faluösszeírás szerint katolikus és "rutén" templom működik a faluban, a középkori templom tehát ismét katolikus kézen van. 1761-ben Kállay Istvánné Niczky Magdolna költségén a régi templomot romjaiból újjáépítik. Az 1779-es canonica visitatio szerint a templom jó karban van. Van benne egy főoltár és két mellékoltár. A torony alapjait a templomhoz csatlakozóan akkor rakják le. Az 1828-as visitatio szerint a szentély keletre néz, falai erősek, de pillérekkel is megtámosztották őket. Tornyát az időjárás megrongálta. Három oltára van, a főoltáron Szt. István király szobra, mellette Szt. László és Szt. Imre szobra. Festett, aranyozott tabernákulum, hat gyertyatartó. A hajóban jobbról Szt. József oltár, balról Gyümölcsoltó Boldogasszony-oltár, mindkettő aranyozott. 1843-ban egyik megrepedt harangját újraöntötték. 1948-ban a templomot É-D irányban bővítették, mindkét középkori oldalfalát nagyrészt elbontották, az északi oldalon van a jelenlegi szentély, délen a nagyméretű hajó. A bontás alkalmából középkori temetőt találtak a templom mellett. Homlokzatait 1965-ben tatarozták. Legrégibb fennmaradt anyakönyve 1806-ban kezdődik. Belső: A csehboltozatos toronyaljból barokk kapu vezet a templomba. A torony a hajó felé pilléreken áll, ezek közt volt a falazott, háromnyílású karzat, amelynek befalazott ívei még láthatók. A barokk hajó síkmennyezetes, ugyancsak a toldalékrészek is. A szentélyen barokkk fiókos dongaboltozat van. A sekrestye barokk része ugyancsak fiókos dongaboltozatos, a toldalék síkmenyezetes. A szentélyt szabályos félköríves, barokk diadalív választja el a hajótól. Berendezés: Oltárkép. Szt. István felajánlja a koronát Máriának. A régi főoltárkép vászonra festett olajkép, sima aranykeretben. Késő klasszicista stílusú. XIX. század közepe. Keresztelőkút: Fa, klasszicista. Balluszteres láb, gerezdes tál, az ajtós, hengeres felépítményt palmettás fríz díszíti, tetején Krisztus keresztelése szoborcsoport. Húsvéti gyertyatartó: Klasszicista, egyszerű fa gyertyatartó, volutás lábakon. 1820. körül.   

Hasonló műemlékek