Műemlékek

Lónyay-kastély

Műemlék címe: Tuzsér Ady Endre u. 2.

Műemlék kora: XVIII. század vége

Műemlék tervezője: Ybl Miklós, Wurtzinger Mihály

Átépítések: 1880-ban bővítve Ybl Miklós tervei alapján, a freskókat Wurtzinger Mihály készítette 1797-ben.

Eredeti stílus: Barokk

Jelenlegi stílus: Neobarokk

Környezete: A kastélyhoz melléképületek és egy hatalmas park is tartozik.

Kötődő nevek: Lónyay János, Lónyay Menyhért

Látogathatóság: Előre bejelentve

Információ látogathatósághoz: +36 (45) 441 001, +36 (45) 441 048

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87; www.muemlekem.hu.; Hasznosítható kastélyok, kúriák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

A tuzséri Lónyay-kastély a falu északi részén a tiszakanyar középpontjában, a védőtöltéstől 300-350 méternyi távolságra áll. A hagyományok szerint a régi Ambrózy-kastély bástyákkal erődített várkastélyából, feltehetően annak anyagát is felhasználva épült át mai alakjára nagyrészt a 18. század utolsó A kastély építtetőjéről, Lónyay János-ról kapta nevét, aki Mária Terézia testőrségének tagja volt. A gróf bécsi tartózkodása alatt megismerkedve a barokk építészettel, hazatérve birtokára építtette meg kastélyát, bécsi minta szerint. Az eredeti kastélyépület mindössze hat nagyobb helyiségből állt, melyet 1880 körül kibővítettek, Lónyay Menyhért - feltehetően Ybl Miklós tervei alapján - emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toldatta meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusraváltozott. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is, ahol vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki. A kastély eredeti alaprajzi és homlokzati terveit a nagyterem mennyezet freskói őrizték meg számunkra. A melléképületek és a két kapuépület a 18. század végén épült. A melléképület északkeleti részében eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát. A kastélyudvarra barokk kovácsoltvas rácsozatú főkapun keresztül vezet az út, melyet egy tuzséri kovácsmester: Barabás Sándor készített. A két sarokpavilont Ybl Miklós az eredeti épülethez hasonlóan középrizalittal, s felette íves elleníves oromfallal képezte ki. A mansard padlásterét lakószobákkal építette be. A külső homlokzaton valamennyi ajtó-, ablakkeretre, párkányra neobarokk gipsz ornamentika került. Ekkor építették a lapos tetős kocsialáhajtót is, mely az oromfalat részben eltakarja. Később az oldalszárnyak alatt dongaboltozatos pincét építettek ki. Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben - a mai futballpálya helyén - teniszpálya állt. A kertben épült egy hatalmas virágház is, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet. A kastélyt a háború után rövid ideig még üdülőnek használták, de aztán fokozatosan tönkrement. 1947-ben a kastély állami tulajdonba került.negyedében, 1787 után. Jellege eredetileg földszintes barokk udvarház volt, mely szárny épületeinek megépítésével ma zárt együttest alkot. A kastély legérdekesebb része a díszterem freskója, amelyet az eperjesi származású, bécsi Akadémián tanult Wurtzinger Mihály készített 1797-ben.

Hasonló műemlékek