Műemlékek

Vay Ádám Múzeum

Műemlék címe: Vaja Damjanich u. 75-79 4562

Műemlék kora: XVI. század utolsó harmada

Átépítések: XVIII század, XIX. század közepe

Eredeti stílus: Reneszánsz

Jelenlegi stílus: Késő reneszánsz

Környezete: A múzeum parkjában a kuruc kort idéző személyek szobrai találhatók. Gyönyörűen gondozott, zöldelő park öleli körül.

Kötődő nevek: Vay Ádám, II. Rákóczi Ferenc

Látogathatóság: Igen

Műemlék telefon: 44 385 297

Információ látogathatósághoz: A park szabadon látogatható. A kastély nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31. K-V 10-18 óráig, nov. 1-márc. 31. H-P 8-16 óráig. +36 44/385 297

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87; www.muemlekem.hu

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

Vaja várkastélya a Nyírség vidékének kisebb-nagyobb vízfolyásokkal, mocsaras területekkel borított részén, Vaja városban található. A középkortól a Vay család birtoka volt. Már 1554-ben itt emelkedett egy kisebb kúriájuk, de a jelenlegi, téglalap alapú, vastag falú épületet csak a 17. század elején létesítették a kor reneszánsz stílusában. A 17. században jelentős mértékben átépítették, erre utal a földszinti nagyterem boltozatának 1650-ből származó felirata. Előbb az északi, majd a déli tornyot csatolták a sarkaira, így ezek lőréseiből a védők tűz alatt tudták tartani a támadó ellenséget. A Habsburg császári ház önkényuralma ellen kirobbant 1703-as felkelés idején a nagyságos fejedelem belső udvari köréhez tartozó Vay Ádám – marsall, a munkácsi várfőkapitánya – élt a várkastély falai között. II. Rákóczi Ferenc kétszer járt Vaján, ebből a második alkalommal személyesen találkozott a Habsburg fegyveres erők parancsnokával, gróf Pálffy János horvát bánnal, aki megpróbálta rávenni a császár előtti meghódolásra, ezért cserébe visszakapta volna magánvagyonát. A felkelés vezetője azonban nem akarván cserbenhagyni országa népét, elutasította a kegyelmi ajánlatot. A várkastély szerencsésen túlélte II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcát, és mivel nem számították a lerombolásra ítélt magyar várak közé, nem robbantották fel a császári hadmérnökök sem. Egy 1712-ből származó összeírás a nemesi lakot gazdasági épületeivel és kertjével együtt mindösszesen ötszáz forintra értékelte, tehát akkoriban elhanyagolt lehetett. A múzeum létrejöttében oroszlánszerepet játszott Molnár Mátyás, a neves népművelő, akit 1957 tavaszán helyeztek Túristvándiból Vajára. Sikerült kiharcolnia, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal restauráltatta a várkastélyt, és 1964-ben az ő vezetésével nyílt meg az épületben a múzeum.  2009-ben a múzeum állandó kiállításai a Rákóczi-kor egyes vonatkozásait mutatták be, különösen tekintettel a Felső-Tiszavidék szerepére a Rákóczi-szabadságharcban. Emellett természetesen nagy helyet kap a Vay család története, a család bútorai és más emlékek. A pinceszinten lévő boltíves nagyteremben kőtár, lapidárium látható, amely a régészeti feltárás során előkerült reneszánsz köveket mutatja be. Egy ónkeretes színes üvegtábla is látható itt, mely a kastély csúcsíves időszakában volt jellemző. A kőcímer az északi torony helyreállítása során a nyugati homlokzatról került ide. A pincében látható két falfülkében tokaji és egri borok láthatóak. A földszinti termekben rendszeresen szerveznek kortárs képzőművészeti kiállításokat, többek között a Vajai Nemzetközi Művésztelepen és a Téli Alkotótáborban készült alkotásokkal. A földszinti nagyterem időszaki kiállítások mellett konferenciateremnek is alkalmas, megőrizve korábbi könyvtári funkcióját is. A terem dísze még egy a 19. század elejéről való cserépkályha, melyet legutóbbi helyreállítás során teljesen restauráltak. A második emeleti nagyterem mennyezetfreskóját 1896-ban készítette Lohr Ferenc Vay Ádám, a kastély akkori ura megrendelésére. A Vay-család ezzel a műalkotással kívánt emléket állítani a honfoglalás ezredik évfordulójának. A festőművész a nikápolyi csata (1396) egy pillanatát örökítette meg, amikor a Vay család egy tagja, Vay Titusz (Tihamér) hozzásegíti Zsigmond királyt a csatából történő megmeneküléshez. Vay Titusz e tettéért címert és pallosjogot kapott 1418-ban a királytól. Az első emeleti boltíves díszterem stukkódíszítése, amely egyidős a kastéllyal, a Juan Cabello régész által vezetett alapos kutatások során került elő 2000-ben.   A múzeum parkjában a kor történelmi személyiségeit bemutató szoborkiállítás látható.   A 21. század elején végzett nagyszabású helyreállítási munkálatok óta ismét régi fényében pompázik a vajai reneszánsz várkastély.

Hasonló műemlékek