Műemlékek

Református templom/Gyügye

Műemlék címe: Gyügye Fő u. 73.

Műemlék kora: XIII. század

Átépítések: 1833- a diadalívet lebontották; 2003-ban a diadalívet visszaállították

Eredeti stílus: Román-kora gótikus

Jelenlegi stílus: Gótikus

Környezete: A templomot gondozott kis udvar veszi körül. Az épülettől délre különálló, romantikus, háromszintes haragtorony emelkedik.

Látogathatóság: Előre bejelentve

Információ látogathatósághoz: 44/367 897

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87; 7. Szabolcs (100 magyar falu könyvesháza). [szerk.: Németh Péter], 1997, Budapest.;Szatmáriné Mihucz Ildikó: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

A falu a tatárjárás előtt, a XIII. század első felében keletkezhetett. 1405-ben hallunk először a falu templomáról, amikor Zsigmond király Gyügyei Jakab fia Jánostól elveszi gyügyei birtokát,  aki azonban azt a rajta álló Szűz Mária-kápolna kegyúri jogával együtt a váradi püspöknek és káptalanjának adja.  1500-ban a templomot kőből épültnek mondják, melynek nincs tornya, de temetőjoggal rendelkezik.  A XVI. század végén a falu református hitre tér. Templomukat, mely 1767-ben függetlenedik Szamosújlak anyaegyházától, 1762-ben megújítják.  Az épület további renoválásáról az 1829-es és 1830-as földrengések után, 1833-ban értesülünk, amikor a diadalívet visszabontják. 1910-ben is folynak munkák a templomon, 1845-ben és 1927-ben tetőzetét javítják, 1971-ben pedig vakolatleveréssel járó renoválást hajtanak végre.  Ezek azonban nem eredményeztek jelentősebb beavatkozást az épületen, amely meglehetősen épen őrizte meg középkori jellegét, bár falképei áldozatul estek az utolsó beavatkozásnak.  A mai templom építését tehát ez a korai, minden bizonnyal négyzetes szentélyű, egyhajós, kisméretű templom előzte meg.  A nagyobb templom építését indokolhatják a tatárjárás pusztításai, de még valószínűbben a falu birtoklásában beállt változások. 

Hasonló műemlékek