Műemlékek

Kállay-kúria

Műemlék címe: Kállósemjén Kölcsey F. u. 4.

Műemlék kora: XVIII. század második fele körül épült.

Műemlék tervezője: Salvator Aprilis, Giuseppe Aprilis

Átépítések: XIX. század

Eredeti stílus: Barokk

Jelenlegi stílus: Barokk

Környezete: A kertben és az épület körül még megtalálhatóak a régi fák, de a park egy részét itt is focipályává alakított az idő, illetve több új épület is terpeszkedik a területen. A kert bejáratánál található kápolna jó állapotú, mellette több Kállay nyugszik.

Látogathatóság: Nem

Információ látogathatósághoz: A kúria és a kápolna csak kívülről tekinthető meg. A park szabadon látogatható. Az épület felújítás alatt.

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

A Kállayak a 14. században telepedtek le Kállósemjénben, a család később itt építette ki birtokközpontját. A nagykállói járás főszolgabírójaként, később Szabolcs vármegye főispánjaként, majd 1942-44 között Magyarország miniszterelnökeként tevékenykedő Kállay Miklós és családja egykori lakóhelyét barokk stílusban építették 1763-ban olasz mesterek Salvator Aprilis, Giuseppe Aprilis. A valaha gyönyörű parkban áll a régi Kállay-kúria, megépítésétől 1948-ig csak a família birtokolta és lakta. Építési idejéről Kállay András főispán tudósít bennünket: Kállay Miklós apja, György a nagykállói vármegyeháza építőmesterével s azzal egy időben építtette. Ezt támasztja alá az a forrás is, amely szerint Kállay György a vármegyétől tizennégyezer zsindelyt kapott kölcsön. A kúria 1922–1944 közötti belső elrendezéséről, az épület környezetéről egykori lakójának, dr. Kállay Kristófnak a visszaemlékezéseiből tudunk. Kastélyleltár sem maradt fenn az utókorra.   Dr. Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök 1922 után, György testvére halálát követően jutott a kúria tulajdonába, azon az 1920-as években átalakításokat végzett. Az épület keleti szárnyának további részét 1949 után valamikor teljesen átépítették.  A kúria déli oldalában a mai fenyők helyén virágoskertek, dombos virágágyások díszlettek, mögötte fenyőallé, azon túl álltak az istállók (később a garázs is), jégverem, jobbra virágházak. Kállay György imádta a krizantémokat, minden fajtának külön háza volt (nyolc-tíz összesen). Kállay Miklós egy virágházat hagyott meg, a többi helyén zöldségeskertet létesített, ahol fiai a Mohosról hozott teknősbékákat engedték el... Jobbra platánsor vezetett a kapuig, ahonnan az út a Polomék birtokához ment tovább, a platánsortól jobbra a teniszpályával. A mai betonmonstrum víztorony helyén állt a Kállay-víztorony acélból, szőlővel felfuttatva.  A kúriát 1948–49-től használta például az erdőgazdaság munkásszállásként, beolajozták, fát vágtak a parketten. Az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben vette birtokba, terményraktár céljaira használta, gyönyörű parkettjén műtrágyát és terményt tároltak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén és kivitelezésében az épületet 1964-ben állították helyre, műemlékké nyilvánították, miközben a leírt átépítéseket is elvégezték. Ekkor vitték el a megmaradt intarziás padlózatát is. Ma üresen áll. 

Hasonló műemlékek