Műemlékek

Református templom/Nyírbátor

Műemlék címe: Nyírbátor Egyház utca 1. 4300

Műemlék kora: 1480-1511

Átépítések: 1897- a nyugati karzat megépítése Sztéhló Ottó tervei szerint

Eredeti stílus: Gótikus

Jelenlegi stílus: Gótikus

Környezete: A templomnak nem csak vallási, de kulturális jelentősége is van, hiszen minden júliusban itt rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozatot, mely során csodás hangversenyeket hallgathatnak meg az érdeklődők.

Kötődő nevek: Báthori István erdélyi vajda, Báthori Gábor erdélyi fejedelem

Látogathatóság: Igen

Információ látogathatósághoz: Belépőjegy ellenében látogatható, melynek ára 200 Ft. Látogatási rend: hétköznapokon 8-12 és 13-16 h. között. Szombaton és vasárnap a templom nem látogatható. Tel.: +36 42/281-749

Irodalom: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II, szerk.: Entz Géza Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986-87; Koroknay Gyula: rejtett értékek nyomában In.: Kelet-magyarország,

Feltöltő neve: Soltész Istvánné

Műemlék leírása:

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva. A késő reneszánsz harangtorony nem csak nagyságával, hanem korával is kitűnik, a majdnem 30 méter magas tornyot 1640-ben építették tölgygerendákból, így a mai Magyarország legnagyobb fatornyának számít. A templom dél-nyugati sarka közelében áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. Készítői erdélyi ácsok voltak, amit az is bizonyít, hogy a torony szerkezeti formája, megjelenése és technikai kivitelezése az igen magas fokú erdélyi faművesség jegyeit hordozza. Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét. A templom belseje egyetlen hatalmas terem, amelyet finom osztású, pompás hálóboltozat fed. A szentélyben található Báthori István erdélyi vajdának, a templom alapítójának vörös márvány síremléke, a vajda teljes lovagi páncélban ábrázolt, életnagyságú alakjával.  A templom déli oldala előtt Tinódi Lantos Sebestyén szobra áll, Kiss István szobrászművész alkotása. A torony galériája konzolosan kiugró, alul díszesen faragott, fűrészelt mellvéd deszkázattal készült. Galéria nyílása lőrésszerű az oldalanként öt oszloppal négy részre bontott nyílásokat a sarok merevítők faragásával ívesre alakították ki. A konzolos galéria deszkázata díszesen fűrészelt. A toronysisak a törzs és a szoknyarész zsindely borítású. A torony, építésével egykorú, a négy evangélista dombormű képével ékesített harangot őriz, amelyet felirata szerint Bethlen István és Péter öntettek az eperjesi Wierd Györggyel 1640-ben.

Hasonló műemlékek